Egyéb összetevők

Az égő cigarettában közel 4000 vegyület keletkezik az égés fizikai és kémiai következményeként.

A képződő anyagok a füst gázfázisában (szén-monoxid, széndioxid, nitrogén-oxid, ammónia, szénhidrogének, alkoholok, aldehidek stb.) és apró térfogatú oldott állapotban (víz, oldószerek, nikotin, kátrány, policiklikus aromás szénhidrogének, fémionok, radioaktiv összetevők stb.) találhatók.

Az apró térfugatú oldott anyagok össztérfogatát elhanyagolni nem szabad! Egy cigaretta elszívása során 250-300 ml (2-3 dl) ilyen telítettségű füstöt szív be a dohányos!

Főfüst és mellékfüst

A cigarettázás során kétfajta füstféleség keletkezik: a főfüst (cigaretta szívásakor beszívott füst) és a mellékfüst (a cigaretta szívási szünetében keletkezik és közvetlenül a levegőbe kerül).

A főfüst rendkívül tömény, mely számos biológiailag aktív anyagot tartalmaz. Nincs még egy ilyen összetételű légköri, fizikokémiai szennyezés, melyet ilyen formában lélegeznénk be!
A mellékfüstről tudományos elemzések során bebizonyosodott, hogy az egészségkárosító elemek (ún. ingeranyagok, toxikus anyagok, rákkeltők stb.) benne nagyobb mennyiségben mutathatók ki, mint a főfüstben!

Káros anyagok

Szénmonoxid
300-szor erősebben kötődik a hemoglobinhoz (vörös vérfesték; az oxigén szállításában van szerepe), mint az oxigén és ezáltal oxigénszegénységet idéz elő a szövetekben. Az így kialakult hipoxiás (oxigénszegény) állapotban a szervezet védekezésként növeli az oxigént szállító hemoglobin koncentrációját, ezáltal nő a vér viszkozitása, amely nyilvánvalóan nehezíti a véráramlást az erekben. A lassult véráramlás növeli a vérrögképződés, így a szívinfarktus, az agyvérzés és az agyi infarktus (szélütés) előfordulásának gyakoriságát.
A tartós szénmonoxidhatás a következményes helyi oxigénhiány által érelváltozások kifejlődését eredményezi. Megváltozik az érbelhártya (endotélium) áteresztőképessége: megvastagszik, fellazul, vizenyős lesz, meszesedik.
Az emelkedett szénmonoxid szint hatására bizonyos reflexek, elsősorban a látási reflexek gátolttá válnak és csökken a teljesítőképesség, főként a kézügyesség.

Nikotin
ld. külön menüpont

Rákkeltő anyagok
A dohányfüst 43 különböző rákkeltő anyagot tartalmaz!
Rák kialakulása - amíg egy normális sejtből rákos, agresszív, az egész szervezetet felemésztő sejttömeg lesz - hosszú folyamat eredménye. Először kis változások kellenek a sejt működésében, majd a kis változások összeadódásával és egy nagy lökéssel beindul a rák terjedése. A rákkeltő anyagok ezen lépések bekövetkeztét segítik elő.
Pár rákkeltő a dohányfüstben: nitrozaminok, nitrozopirrolidin, hidrazin, nitropropán, nikkel, Polonium-210, kadmium, naftilamin, toluidin, quinolin, fenantridin, pirének, metilindolok, metilkarbazolok, diklorostilben, katechol stb.